Leülhetek, egyes?
Pedig érdemes lenne ezt tisztázni, ha ezek szerint két olyan tapasztaltnak mondható versenyző nem ért benne egyet, mint mi ketten. Kár, hogy mostanában nincs erre annyi időm, mint anno a Track paraméternél. :-) Mellesleg a két téma hátterében nagyjából ugyanott látom az ebet elhantolva.
Kicsit akkor kifejtem, hátha csak félreértés:
1. Történetesen az esztétikai szempontok nálam is elég előkelő helyen (még az adatbázis-hatékonyság előtt) szerepelnek, amikor az ésszerű sűrűség (ritkaság) mellett érvelek. Szerintem az alább megrajzolt vonal ugyanis nem csupán az adatbázis és a kimenetek erőforrásait zabálja, hanem konkrétan ronda is abban a nagyításban, ahol szerinted rajzolni kellene, ugyanis láthatóvá válnának az amúgy az út fizikai szélességének nagyságrendjébe eső ideges rángásai - ezeket épp az általam javasolt és itt is látható 40-50m körüli zoomszint ápolja s takarja. Nyomatékosítom, hogy amikor a 40-50 méteres nagyításról beszélek, az nem azt jelenti, hogy ilyen távolságra kellene helyezni a node-okat, de ez éppen garantálja, hogy ne tegyük őket 4-5 méternél közelebb, mivel ekkor kerül összhangba a térképünkön megvalósítandó ésszerű pontosság a képernyő felbontásával. Ha úgy tetszik, az egér célzási pontossága és a vonal pixel-szélessége így kerül hasonló nagyságrendbe az út fizikai szélességével - ami efölött van, úgyis hazugság.
 
A baloldali kép egy már nem is a hőskorban, és nem is egy kezdő rajzoló által berajzolt vonal (Track=1(!)), a jobboldalon ezt lekövettem egy sajáttal - az eredeti pontsűrűség szinte negyedével, húrmódszerrel, másodpercek alatt (látod alatta az eredeti vonalat is). Kérlek mutasd meg, hol nem követem kielégítő pontossággal (mondjuk egy szekérút fizikai szélességével) a sűrűbb rajzolást, vagy akár hol kevésbé esztétikus. (Most nincs kapacitásom műholdképet tenni az egész alá...) És ismét hangsúlyozom, hogy ezt a vonalat lényegében ugyanennyi ponttal lekövetem, akárhány, akármilyen minőségű track legyen legyen is alatta, legfeljebb odébb teszem valamelyiket, ha rajzolás közben azt látom, hogy rossz helyen van (na bumm, esetleg néha beteszek egyet, de valószínűbb, hogy kiveszek kettőt :-)). (És mindezt teljesen könnyeden, automatikusan, menet közben, anélkül, hogy egy kicsit is érdekelne, mi van aktuálisan az illető vonal track paraméterében. :-))
2. A hosszak és szintemelkedések számolt értéke valóban függ a node-ok számától. És hadd áruljam el, hogy nem csak túl kevés, de túl sok node esetén is elkezd pontatlanodni. (A differenciálgeometria itt megfeneklik: a "Milyen hosszú "pontosan" Izland partvonala?" kérdés ugyebár nem megválaszolható.) Az út fizikai szélességének nagyságrendjébe eső node-sűrűség már a pontatlanság irányába visz. Az 5 méteres node-sűrűség mint elméleti felső határ is csak a legkacskaringósabb, néhány méter görbületi sugarú utak, ösvények kanyarulataiban fordulhat elő. A vonalas adatbázisból (különálló) domborzatmodell felhasználásával képezhető magasságprofilok és egyebek kezelésével kapcsolatos problémák pedig ilyen szinten főleg nem tartoznak a térképrajzoló gondjai közé. De szólj,
a) ha szerinted a fenti példában a pontsűrűség akár erre is jótékony hatással van
b) ha Te rajzolás közben látod MapEdit-ben a domborzatmodellt, hogy figyelembe vehesd a szerinted szükséges sűrűség megállapításához.[ előzmény: (54279) tibbi, 2012.04.13 19:41:42] |
