régi rész: utcai ruhában; új rész: szűk, sáros járatok
legnagyobb vízszintes kiterjedés
40 m
A Barátság-kerttől északra kb. 1 km-re található, a Harica-patak völgye bevágódásának szélén, a Kis-fennsík északi peremén nyílik. Nevét a Harica-völgy mellékvölgyéről (Gyurkó-lápa) kapta, melynek szinonim elnevezése Örvény-lápa.
A barlang meredek hegyoldalban egy sziklás hegygerinc alatt kb. 15 m-el, a gerinc szélén induló DNy-ÉK irányban lefutó sziklavápa K-i oldalán nyílik, a sziklafal tövében. Természetes bejárata É-ÉK-re néz, egy függőleges irányban megnyúlt kb. 1.5 m hosszú, keskeny, szabálytalan nyílás. A bejáratban karvastagságú gyökerek szűkítik tovább a szelvényt.
Az ember számára járható járat feltárulása a Harica-patak völgyoldalának fennsíkperem felé történő bevágódása, lejtőhátrálás következménye.
A barlang feltárása 1958. július 27-én Balogh Tamás, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja Zsombolykutató Szakosztályának akkori tagja nevéhez fűződik.
Elmondása alapján egy másik, ismert kis üreget keresett a térségben (Gyurkó-lápai-üreg). Azt a barlangot nem találta meg, de egy sziklafal tövében szűk rést talált. A rést rövid bontással kitágítva, néhány méteres szűk lejtős járaton bekúszva, egy cseppkövekkel gazdagon díszített, lejtős terembe jutott.
A barlang felső triász mészkőben (Kisfennsíki Mészkő Formáció) nyílik. A terem az ÉNy-DK irányban megnyúlt, mely a kőzet domináns repedésének tekinthető. Ez az irány a barlangbejárattól éppen a Harica-forrásokat metszi ki. Erre közel merőleges irányban húzódik a felszínen a már említett sziklavápa, ill. a legnagyobb kürtő lejtiránya.
Az üreg genetikai szempontból nehezen értékelhető. Mivel a főte gyakorlatilag teljesen omlott, az eredeti morfológiai jegyek csak nehezen ismerhetők fel. Alaposabb vizsgálatok hiányában morfológiai, ill. kitöltés vizsgálatok alapján inaktív víznyelőbarlangnak mondható.
A barlang egy lejtős, tektonikusan preformált keskeny járattal kezdődik, melyet vastag fagyökér tesz még szűkebbé. Kb. 6 m után egy 22x15 m méretű terembe érkezünk. A terem szélein több rézsútos, törmelékkel kitöltött járat csatlakozik be a felszín irányából.
A barlang a bejárattól kezdve erősen lejt a terem végpontja, a terem vége irányába.
A terem főtéje - kürtők kivételével - szinte végig omlott, eredeti oldott formát alig lehet felismerni. A talpat a főtéről lehullott jelentős méretű (akár 3-4 m átmérőjű) kőtömbök ill. réteglapok alkotják.
A terem DNy-i szélén nyíló, több mint 10 m magas jelentős szelvényű kürtő a bejárat szintje fölé nyúlik. A tetején becseppkövesedett törmelék határolja a járatot. A cseppkőkéregben kvarcitkavicsok ill. egyéb nemkarsztos kőzetanyagú patakhordalék fedezhető fel. A barlang lejtéséből, viszonylagos mélységéből, fennsíkperemi helyzetéből adódóan vízgyűjtőjéről lehatárolódott víznyelőbarlangra következtethetünk, mely a Harica-források felé szállította a vizét.
A terem aljzatát a főtéről lehullott kőtömbök és réteglapok borítják, melyeken fehér ill. sárgásbarna, akár másfél-méteres sztalagmittömbök, ill. fosszilis, több m?-es cseppkőlefolyások borítják. A függőcseppkövek viszont ehhez képest viszonylag fejletlenek.
Fokozott védetté nyilvánítását elsősorban változatos cseppkőképződményei indokolták. A főtén a kőzetrepedésekből szivárgó víz nagy felületen hófehér cseppkőkérgeket hozott létre, a töredezett felületek szögletes formáit elsimítva. A bejárati előcsarnokban több helyen megtalálható a mennyezeten élő fagyökér, mely a cseppkőkérget több helyen lerepesztette. Egyes függőcseppkövek végén, a vízvezető kapillárisában megjelentek a fagyökerek, és a barlang légterében lógnak. Egy helyen cseppkövesedett hajszálgyökerek, ill. heliktitek is megfigyelhetők. Igen jellegzetes, fűrészfogas vagy fodros szélű cseppkőzászlók találhatók a barlangban. A barlang mélypontján lévő kürtő alatt, a terem végén a falon igen különleges, 2-3 cm hosszú, és igen karcsú kifejlődésű borsókőképződmények találhatók. Kialakulásuk permetező vízből képződött aeroszolból való kicsapódással magyarázható.
Említésre érdemes a barlang állatvilága. Egész éven át denevér-tanyahely, minek következtében sok guanó található szétszórva a barlangban. A mélyponton jelentősebb mennyiségben található denevérguanó, melynek mennyisége a jelenleginél nagyobb denevérkolónia múltbéli jelenlétére utal. Emiatt számottevő a rovarfaunája is, mely alaposabb vizsgálatot érdemel.
A barlang látogatása a kijelölt járóútvonalon alapfelszereléssel, a BNP Igazgatóságának engedélyéhez kötött. Téli időszakban (október 15-től április 15-ig) a denevérek nyugalmának biztosítása érdekében egyáltalán nem látogatható.
A lezárás finanszírozása az 1997. évben nemzetközi pénzalapokból valósult meg. Támogatta az Arbeitkreis für Fledermause, Sachsen-Anhalt (Sachen-Anhalti Denevér Munkacsoport, Németország) ill. a Fauna & Flora International 100 % Fund (Fauna és Flóra Nemzetközi Alapítvány).
Közeli település: Barátságkert D felé 499 m (2020/04/13 set by MapAudit, O'Eye)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
