A vár maradványai Kóspallagról délre, 2,5 km-re az országút kanyarulatában, a Kishanta- és Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőn állnak. Tengerszint feletti magassága 230 m, relatív magassága kb. 30 m. A szomszédos dombvonulattól keskeny, bemélyedő nyereg választja el. Itt ágazik ki a Törökmezőről Kóspallagra vezető piros sáv jelzésből északnyugatra az a 80-100 m-es ösvény, mely a csúcson álló romokhoz vezet.A hegykúp észak felől igen meredek, nyugat, kelet és dél felől árok övezi. Keleti irányban, a nyereg felől még egy, a domb gerincét kb. 24 m hosszan átvágó, mintegy 3 m széles árok védi a várat.
Az árkok által övezett, kb. 15x30 m-es lakóterületen a felszínen egy észak-déli és egy kelet-nyugati irányú falszakaszt, s egy 6x3,5 m-es négyszögletes bemélyedést figyelhetünk meg. Az 1980. évi szondázó ásatás során Miklós Zsuzsa tisztázta a vár alaprajzát, az erődítés szerkezetét. A középpontban egy négyszögletes, 3,4x4,4 m-es belméretű torony állt. A 150-170 cm vastag falakat 20-40 cm-es kövekből építették. A torony nyugati külső falsíkjában egy földszinti bejáratot találtak. Az ajtókeretkövek mindkét oldalon 114 cm-es magasságig maradtak meg. Közöttük épségben bukkant elő a 2 db kőből álló küszöb. A torony nyugati oldalához nagyjából téglalap alakú, kőfallal védett 7x10 m-es térség csatlakozik. A torony keleti fallal és a félkör alakú sáncárok közötti rész elővár jellegű. Ez a keskeny gerinc az épület emeleti bejáratához vezethetett, egyúttal gazdasági célokat is szolgálhatott (erre utal az itt előkerült kemence). A sáncárkokat sziklába vágták bele tompa V alakban. A belső árok szélessége 2,5 m, mélysége a dombtetőtől számítva 7 m volt. A kerámia és fém leletanyag is a XIII. századra tehető. Néhány edénytöredék alapján feltételezni lehet, hogy a XIV. század elején is volt itt élet. A romok helyén kisméretű, lakótoronyból és ahhoz csatlakozó udvarból álló vár volt, amely legkésőbb a XIII. század 60-as éveiben épült. Építtetője a környéket birtokló nemes lehetett. A vár pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején. Ez történelmileg Csák Máté háborúskodásaival, illetve Károly Róbert harcaival hozható összefüggésben.
A táblát a csúcson a romok melletti szárazfára helyeztük el.
A Börzsöny térkép az országút, és a patak túloldalán, légvonalban alig 3-400 méterre zárda romot jelöl. Ez a Pálosok (az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend) 1352 és 1381 között épült Szent Mihályról elnevezett kolostorának romjai, melyet a rend krónikásai Toronyaljának neveznek. S ahol 1985- és 1987-ben Miklós Zsuzsa vezetett ásatást. Az elnevezésből megtudjuk, hogy a torony korábban épült, hiszen arról nevezték el a kolostort, és a Pálosok környező földjeit. A helynév egyben igazolja az ásatási eredmények kor meghatározását is.”
forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
Közeli települések: Kóspallag É felé 2.58 km, Szokolya K felé 4.94 km, Kismaros K felé 4.98 km (2014/10/16 set by MapAudit, O'Eye)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
