Az elnéptelenedett egykori Alexandra-puszta temetőjét felszámolták. Az elvadult erdőben az aljnövényzetből két sírkövet sikerült felkutatni.
1. A sérült betonkereszt alatt nyugvókat lehet azonosítani: Komáromi Mihály Komáromi Mihályné
2. A ledőlt sírkő felirata erősen töredékes: FEREN... ony... encs
Alexandra-puszta
Alexandra-puszta nevét gróf Széchenyi Imre feleségéről, gróf Sztáray-Szirmai Alexandrától kapta.
A "puszta" szó a Dunántúl nagy részén külterületi lakott helyet jelentett, amelyek többsége mára elnéptelenedett. A szakértők három típusukat különböztetik meg.
1. A középkori falvak népét a muzulmán invázió nagyrész kiirtotta, rabszolgának elhurcolta, vagy a szerencsésebbek földönfutóvá váltak. A török kiűzése után némelyik új életre kelt, de ezek közül több soha nem érte el azt a lélekszámot, amely hagyományos faluvá avatta volna, így nagyobb községek külterületeként éltek tovább.
2. Falvak külterületén épült újkori földesúri kastélyok köré települt belső szolganépek lakhelye.
3. Nagy határú birtokok gazdálkodási központjai, ahová a munkaerőt betelepítették, a munkábajárás-szekerezés veszteségi idejének csökkentésére. Ezek közül több a 19. században már korszerű gazdálkodás irányába fejlődött.
Alexandra-puszta gróf Széchenyi Dénes idejében indult fejlődésnek az 1880-as években. A környék silány homokos talaja azelőtt csak legeltetésre volt alkalmas, de a gróf nagy tőkebefektetéssel talajjavítást végeztetett, eredményes szántóföldi gazdálkodást folytatott.
Szeszgyár, hatalmas istállók, bognárműhely és magtárak épültek. A valaha erre kanyargó Dráva holtágaiban halastavak sorát duzzasztották.
A gróf a cselédei és alkalmazottai számára cselédházakat építtetett. A fejlesztések beindulásával nagyon hamar benépesül a puszta, a lélekszám 1912-ben elérte a 190 főt, az 1930-as népszámlálás is 150 lelket írt itt össze. 1912. május 25-én avatták fel Alexandra-puszta iskoláját, a mai 1-es halastó partján. Az iskola egyetlen nagy osztálytermében átlag 60 fős összevont osztályt tanított az itt lakó tanító. 1945-ben államosították Alexandra-pusztát, 1952-től pedig a Tarnócai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ettől az időszaktól kezdődően a puszta nevét "vonalasították", a Békepuszta elnevezést kapta.
A puszta épületeinek nagy része már teljesen elpusztult, ma már csak a felújított iskolaépület és a valaha volt épületek romjai emlékeztetnek a néhai Alexandra-pusztára. Napjainkban még fellelhető összes épület, a romokkal együtt műemléki védelem alatt áll. Ez a védelem legalábbis szemre csak papíron létezőnek tűnik, az épületek állaga évről évre romlik, a teljes pusztulás felé tart. A halastavak partján lévő "Xantus-liget" bejárása és az elhagyott temető felkutatása során nem egy helyen talákoztunk az utak építési törmelékkel történő feljavítási kísérletével - az ott heverő egész téglák kísértetiesen hasonlítanak a még álló romokban láthatókhoz. Remélhetőleg ez csak puszta véletlen.
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
