| | Típus: |  |
| épület | | Név: | Pesti Vigadó | | Szélesség (lat): | N 47° 29,752' | | Hosszúság (lon): | E 19° 2,957' | | Magasság: | 118 m | | Település: | Budapest V. kerület | | Megye: | Budapest | | Bejelentő: | @david | | Felhasználó: | @david | | Dátum: | 2005.01.18 |
Megnevezés: Pesti Vigadó
Cím: Budapest, V. kerület, Vigadó tér 2.
Kapcsolattartó: Jegypénztár, Vörösmarty tér 1., tel: 1/327-4322
Telefonszám: 1/318-4619
Fax: 1/318-9167
E-mail: iroda@msza.hu
Az egyesített főváros szinte első komolyzenei intézménye és szórakoztató központja volt az 1865-ben felavatott Pesti Vigadó, ami Feszl Frigyes építész terveinek megvalósulásával az akkori főváros legfontosabb kulturális, művelődési intézménye lett. Számos nevezetes kulturális esemény színhelye volt a II. világháborúig, akkor azonban megsérült, és az újjáépített Pesti Vigadót csak 1980-ban adták át a nagyközönségnek.
Az ország legszebb "művelődési háza", a korábbihoz képest némileg kisebb lett a hangversenyterme (700 üléses), de reprezentatív belső kiképzésével, javított akusztikájával a főváros egyetlen középkategóriájú koncertterme, zenei életének meghatározó helyszíne.
A 220 személyes kamaraterem színházi előadásoknak, kamarakoncerteknek, kulturális rendezvényeknek ad helyszínt. A Vigadó Galéria a magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye. |
|
|
Megjegyzések:
| | NCs 2005.01.31 12:37 | | 1865-ben készült el a hazai romantikus építészet egyik jelképe, a Vigadó épülete, Feszl Frigyes tervei alapján. Helyén eredetileg is hasonló funkciójú épület állt, azt is Vigadónak hívták, azt azonban az osztrákok 1848-ban szétlőtték. Az építész megkísérelt sok stílusirányzatot felvonultatni, mindezt úgy, hogy ezeket az elemeket sorra összekapcsolja a magyar nemzeti hagyományokkal. Az épület főhomlokzatán nyitott árkádok vannak félköríves záródású nyílásokkal. A főpárkányt díszítő portrédomborművek a középen elhelyezett magyar címertől jobbra-balra Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás magyar királyokat, kétoldalt Hunyadi János és Zrínyi Miklós hadvezéreket, valamint a reformkorszak kiemelkedő politikusait, Széchenyi Istvánt és József Nádort ábrázolják. 1865-ben itt mutatta be Liszt Ferenc "Szent Erzsébet legendája" című oratóriumát. Falai között számos koncertet és bált rendeztek. A II. Világháború alatt teljesen kiégett, 1980-ban nyitotta meg újra kapuit.
| |
|
