|
| | Típus: |  |
| vár | | Név: | Gyulai vár | | Szélesség (lat): | N 46° 38,736' | | Hosszúság (lon): | E 21° 17,146' | | Magasság: | 89 m | | Település: | Gyula | | Megye: | Békés | | Bejelentő: | eTiGeR | | Felhasználó: | eTiGeR | | Dátum: | 2014.10.02 11:32 |
A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik.
A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat.
A gyulai vár épségben vészelte át a török harcokat, és bár nem számított ekkor már komoly erősségnek, mégis szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban. A kuruc ostromtechnika alacsony színvonalát mutatja, hogy Károlyi Sándor vezette erők hiába ostromolták 1705-ben. 1721-ig állomásozott katonaság a várban, amikor is átkerült az a környék új földesurának, Harruckern János Györgynek a birtokába. Az új tulajdonos a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállíttatta a várbörtönt. Ő kezdte el építeni a külső vár helyén lévő Wenckheim kastélyt, valamint az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése. Az 1735-ben még egy váratlan esemény során lett némi katonai jelentősége. A Péró-féle felkelés során az urasági hajdúk és a bemenekült nemesek véresen visszaverték a támadó parasztokat. Ezután katonai szerepe többet már nem volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik szomorú helyszíne volt a vár. A később Aradon kivégzett 13 honvédtiszt közül 9-et Gyulára hurcoltak és itt tartottak fogva a kivégzésükig. Fogva tartásuk helyszíneit emléktáblák jelzik. Ezután elhagyatott rom, amely egyre pusztult. A külső várat teljesen elbontották, helyet adva a terjeszkedő városnak.
Az 1950-es években kezdődött meg az immáron állami tulajdonban lévő vár feltárása, helyreállítása. Az 1953-1961 között zajló munkák során a falakat állították helyre, majd 1970-1980 között a tetőt hozták rendbe. 1997-től kezdődött a komplex kiállítási információs anyag elkészítése. Forrás és bővebben: ITT. |
|
|
