turistautak.hu térképrészleteK+ jelzés GPS-szel
[ english
Térképek




A palotaépület
A palotaépület
A világörökség része lehet...
A világörökség része lehet...
Reneszánsz
Reneszánsz

Típus:
múzeum
Név:Visegrádi királyi palota (Mátyás Király Múzeum)
Szélesség (lat):N 47° 47,489'
Hosszúság (lon):E 18° 58,382'
Magasság:121 m
Település:Visegrád
Megye:Pest
Bejelentő:bwana
Felhasználó:bwana
Dátum:2008.09.14

A visegrádi királyi palota kiterjedt romterülete, 2008-ban újabb feltárt és rekonstruált részekkel. A terület múzeumként üzemel.

A visegrádi palota története 1323-ban kezdődött, mikor I. Károly udvarát Visegrádra költöztette. A későbbi királyi palota területén egy utca épült, két oldalán nemesi kúriákkal. Az alsó fogadóudvar helyén állt a királyi ház, ahol 1330-ban Zách Felicián sikertelen merényletet kísérelt meg az uralkodó és családja ellen.
I. Lajos 1355-ben fogott hozzá a palota kiépítéséhez, de annak kibővítését már lánya, Mária és annak férje, Luxemburgi Zsigmond végezték el. Az XV. század első évtizedében elkészült új palota nagyjából 123x123 m-es, négyzet alaprajzú épületcsoport volt. Zsigmond még a Visegrádi palota teljes befejezése előtt, 1405-1408 között Budára helyezte székhelyét.
Bár ő a következő két évtizedben gyakran látogatott Visegrádra, utódai már elhanyagolták a palotát. Végül csak Mátyás király, Aragóniai Beatrixxal kötött házassága, 1476 után fogott hozzá az épületek helyreállításához. A munka mintegy 10 évig tarthatott. Az építkezést a budai udvarbírók irányításával egy helyi későgótikus építőműhely végezte, de néhány részfeladatra, mint a kutak, a loggia és a kápolnaberendezés elkészítése reneszánsz stílusban dolgozó olasz és dalmát mesterek kaptak megbízást.
Itálián és Dalmácián kívül ezen az építkezésen jelent meg először a reneszánsz stílus Európában.
A palota Mátyás-kori átépítése az 1480-as évek közepe felé fejeződhetett be, és a pompás épületet Mátyás király utódai, a Jagellók is gyakran használták. Az első károk akkor érték az épületet, amikor 1526-ban, a mohácsi csata után egy portyázó török csapat a várost fosztogatta. A palota kincseit ekkor Pozsonyba menekítették.
1539-ban Szapolyai János király renoválta az épületeket és itt töltött egy nyarat feleségével. 1544-ben Visegrád a törökök kezére került, és végérvényesen megindult az elhagyott palota pusztulása. 1573-ban egy utazó, Reinhold Lubenau már romosnak írta le a palotaegyüttest. A vár 1595-ös keresztény ostroma során végképp használhatatlanná váltak az épületek, ám romjai még a XVIII. század közepéig magasan álltak. Csak ekkor bontatta le őket a birtokos Starhemberg-család, majd 1762-ben a palota helyén, a romok felhasználásával épült ki a visegrádi kamarai uradalom központja.
A sokszor emeletnyi magas törmelék alá került középkori falak a XX. század elejére teljesen feledésbe merültek. A régészeti feltárások csak 1934- ben kezdődtek meg és jelenleg is tartanak. Az 1949-ben megkezdett műemléki konzerválási munkák után 1995 óta a palota teljes rekonstrukciója van folyamatban.
(Az ismertető a múzeum hivatalos lapján található anyagok alapján készült, a képek is innen vannak.)
múzeum-lista
múzeum-térkép
közeli ládák
közeli pontok
közeli települések
megjegyzés hozzáfűzése


Bejelentkezés név:  jelszó:   tárolás [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a geocaching.hu oldalon is használhatod!

[ kezdőlap ] [ térkép ] [ + felmérések ~ ] [ + útvonalak ~ ] [ + poi ~ ] [ belépés ] [ faq ] [fórum] [email]

A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók