A jórészt kőbányákból, külfejtésekből származó kőzettömböket koruk szerinti sorrendben csoportosítottuk. A tanösvényen a 43 monolitot (kőtömböt) időrendi sorrendben állítottuk ki, így a tanösvényt végigjárva 440 millió év képződményeivel találkozhat a látogató. Érdekesség, hogy a kövek jobb bemutatása érdekében többnyire van rajtuk csiszolat is, hogy a hétköznapi felhasználások felismerhetőbbek legyenek.
Eredetileg a Kőpark tanösvény a Jókai-kertben volt, 2019 végén költöztettük át a Szemlő-hegyi-barlang feletti parkba. Az alábbi leírás Zergi munkája, az eredeti geoládát ő rejtette, amikor az még a Jókai-kertben volt.
A tanösvény látogatását érdemes egybekötni a Szemlő-hegyi-barlang megtekintésével, bővebb információ a Szemlő-hegyi-barlang honlapján.
FÖLDTÖRTÉNETI ÓKOR - MÁS NÉVEN PALEOZOIKUM
A Föld ókorának, mely 560 millió évvel ezelőtt kezdődött és 240 millió évvel ezelőtt fejeződött be, hat nagy időszaka volt: kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon és perm.
A kambriumban szinte valamennyi gerinctelen törzs már megtalálható. Ezek különböző csoportjainál megjelent a szilárd váz, ezért tekintjük a kambriumot határkőnek. Magyarország területéről nem ismerünk kambriumi kőzeteket. Az ordoviciumban a szárazföldön nem volt élet, a tengerek élővilága azonban gazdag volt. Ekkor alakultak ki a "modern zárszerkezetű" kagylók ősei, tűntek föl a ragadozó tengeri sünök és a zátonyépítő korallok. Ekkor bolygónk déli pólusa Észak-Afrikában, nyugat-szaharai területen volt, Európa a Csendes-óceánban foglalt helyet, és Balatonfőkajár valahol a mai Fidzsi-szigetek helyén lehetett. A szilur időszak végén jelentek meg az első szárazföldi növények. A devon evolúciós szempontból fordulópontot jelent, a harasztok és a nyitvatermők ekkor kezdték meghódítani a szárazföldet. Ekkor élték virágkorukat a halak, és ekkor alakultak ki az első kétéltűek. A karbon időszakban keletkezett a Föld kőszénkészletének több mint a fele. Legnagyobb számban a fatermetű harasztok, a mocsarakban 30 métert is elérő zsurlók és korpafüvek éltek. A karbonban időnként nagy területeket öntött el a tenger, betemetve a mocsarakat és erdőket. Ez lehet részben magyarázta a kőszén kialakulásának. A perm időszakban a szárazföldön, az állatvilágban ment végbe a legfontosabb változás, hisz kialakultak az emlősök elődei.
A Föld öves felépítéséből következően úgy gondolták, hogy a hatalmas gránittestek az ősi földkéreg maradványai. Ezt arra alapozták, hogy a külső kéreg és a gránit is döntően szilíciumból és alumíniumból áll. Amikor a kőzetek keletkezésének korát radioaktív mérésekkel meg tudták határozni, döbbenettel tapasztalták, hogy ezek a kőzetek sokkal fiatalabbak a feltételezett csillagkornál.
A Velencei gránit homogén szemcsenagyságú, és hosszú ideig nem találtak benne korábbi életet bizonyító reliktumokat. A mórágyi gránitban viszont annál több volt, ezért úgy gondolták, a velencei juvenilis, vagyis a Föld keletkezése utáni anyagdifferenciáció következménye, a mórágyi viszont kontaminációs, azaz egyszer már volt gránit, vagy más magmás kőzet. Az itt látható velencei gránit felületén egy gyermekököl nagyságú biotitcsomó figyelhető meg. A biotit az adott hőmérsékleten nem tudott megolvadni, így maradt meg bizonyítékul arra, hogy a Caledonidákból, Assyntidákból, vagy még régebbről, talán egymilliárd évvel ezelőttről, a Gotidi-hegységképződési ciklusból származik.
4. Pátka - üledékek beolvasztásából származó, mállott gránit
5. Rakacaszend - mésziszap eredetű sávos mészkő átalakulásával létrejött rakacai márvány
6. Erdősmecske - nagy földpátkristályos, amfibol-biotitcsomós üde gránit
7. Balatonrendes - trópusi, középszakasz jellegű folyó árterében lerakódott, egyenletes szemcsenagyságú Balaton-felvidéki vörös homokkő
8. Kővágószőlős - trópusi, középszakasz jellegű folyó árterében lerakódott, keresztrétegzett vörös homokkő GcUran
FÖLDTÖRTÉNETI KÖZÉPKOR - MÁS NÉVEN KÖZÉP-ÁLLATI IDŐ, AVAGY MEZOZOIKUM
Mielőtt Pest felől Balatonfüredre érünk, a vasúti bevágás jobb oldalán látható vörös homokkő rétegek még a permet, az ókort; míg a fölé települő fehér tengeri mészkövek már a triászt, a középkort képviselik. A földtörténeti középkort három időszakra tagoljuk: triász, jura, kréta. A triászban háttérbe szorultak a harasztok és megjelentek a Ginko-félék és az ősi típusú fenyők. A legnagyobb változást az emlősök kialakulása és a dinoszauruszok fel- virágzása jelentette. A triász időszaki tengerből azonban hiányoznak a graptoliták és a három méter hosszat is meghaladó óriás rákok, az eurypteridák, továbbá azok a háromkaréjú ősrákok (trilobiták), melyek annyira jellemzőek voltak az ókor tengereire. Így nem csoda, hogy a siklósi Zuhánya-völgy mészköve - mely a triász időszak első harmadában alakult ki - alig tartalmaz ősmaradványokat. Vitatott, hogy jura időszakban éltek-e már zárvatermők. A dinoszauruszok azonban virágkorukat élték és az időszak végén megjelentek a madarak. A kréta időszakban a zárvatermők átvették az uralmat. Az időszak végén kipusztultak a dinoszauruszok. Legfontosabb változást az erszényes és a méhlepényes emlősök elkülönülése jelentette.
Mindhárom, a Mecsekből származó monolit lagúnában keletkezett. Egy-egy nagyobb tengerár a sós vízben élő kagylók tömkelegét sodorta be a lagúna medencéjébe, ahol azok az édes és sós víz ozmotikus hatásának különbségét nem tudták elviselni, s így nagy tömegben pusztultak el. A hullámzás által összemosott vázak sokaságát lumasellának nevezik.
FÖLDTÖRTÉNETI ÚJKOR, AVAGY ÚJ-ÁLLATI IDŐ, MÁS NÉVEN KAINOZOIKUM
A földtörténeti újkort két időszakra osztjuk. A harmadidőszakban alakult ki a szárazföldek és a tengerek mai elrendeződése. Az időszak elején különültek el az emlősök fő rendjei. Kb. 12 millió évvel ezelőtt szubtrópusi klíma, az ország nagy részét elborító tenger és az Északi-középhegység vulkánoktól füstölgő hosszú vonulata tárult volna föl a látogató előtt. Az ekkori riolit vulkánok hazánk területének jelentős részét beborították lávával és kiszórt vulkáni törmelékkel. Ennek a hatalmas vulkáni tömegnek döntően nagyobb része a mélybe süllyedt, majd később a Pannon-tengerbe ömlő folyók kaviccsal, homokkal beborították.
A negyedidőszak legnagyobb evolúciós eredménye az ember megjelenése volt. A negyedidőszakon belül megkülönböztetünk eljegesedési szakaszokat (glaciális) és köztük lévő melegebb időszakokat (interglaciális). A hideg időszakhoz speciálisan alkalmazkodott pl. a mamut és a gyapjas orrszarvú, ezek az állatok azonban az eljegesedés végén kipusztultak.
Tokaj és Mád nem köveiről, hanem boráról vált világhírűvé. Az itteni riolitoknak, riolittufáknak 8-9% között van K2O tartalmuk, és úgy látszik, ez a bor minőségével is összefügg. A Dunántúlon, az ún. Rába-vonal mentén van néhány bazaltvulkán, ahol ez az érték 2% alatti, és itt a megrögzött borivók is inkább vizet isznak. A vulkáni utóműködéshez hozzátartoznak a hévizek, langyos források. A 13 millió évvel ezelőtti kitörésekből származó riolitot, illetve annak környezetét 3 millió évvel később hidrokvarcittá cementálták a hévforrásokból kicsapódó kovasavak. A Balaton-felvidéki vulkánok között van olyan, amelyik 2 millió évvel ezelőtt aludt ki, a vulkáni utóműködés ott máig élő valóság.
Irodalom: Dr. Oravecz János - Halupka Gábor - Előd Réka: Tanösvények Budapest körül 5. Kőpark Tanösvény DINPI 2004.
Kapható a tanösvény alatt lévő Szemlő-hegyi-barlang pénztárában kedd kivételével 10-től 16 óráig. Telefon: +36 1 325-6001
Látogass el földtani bemutatóhelyekre, kőzetekkel kapcsolatos ládákhoz!
Dunaalmási kőfejtők GcPite
Tatai kálvária domb GcTtsb
Pákozdi ingókövek GcIngo
Vértesszőlősi előembertelep GcSamu
Hegyestű GcHgtu
Kőtenger GcKtng
Szent György-hegy GcSzgy
Alsóörs GcBavo
Atkár GcAtkr
Magyar Állami Földtani Intézet GcMafi
Magyar Természettudományi Múzeum, GcOrcz
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
