Vay Miklós hadmérnök , császári kir. kamarás kuruc generális építette a Nagymajort. A kastély épülete 1819-ben már biztosan állt. Az empire stílusú épület rokokó kagylódíszítésekkel van kiegészítve. Hatezer holdas birtok tartozott hozzá, gulyákkal, ménesekkel. Az épület- együttes az ötszintes főépületből, egy kolostor-épületből és egy lovardá-ból áll. Mivel a Tisza parti városnak, Csegének komp joga volt, itt úri tizedet is lehetett szedni . A báró úr pallos joggal rendelkezett, ezért a kastély alatt egy tömlöcrendszert is építettek. A leghíresebb betyár "Ződ Marci" volt, aki itt raboskodott. Azért hívták így, mert az asszonyok szerint szép zöld volt a szeme. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után 1711-ben labanc kézre került. A labanc tábornok elég iszákos volt, sőt a kártyát sem vetette meg, így hamar elkártyázta a birtokot.
A második világháború után egy Radák nevezetű hölgyé volt a birtok, de mivel nem volt utódja, így az államra szállt a tulajdonjog. Az épületegyüttes 1998-ra teljesen tönkrement.
Ekkor egy debreceni vállalkozó a romokban is meglátta a szépséget és lehetőséget arra, hogy a főépületet kastélyszállóvá alakítsa át, a lovarda épületében éttermet és konferenciatermet létesítsen. Hét év felújítás után 2005-ben nyílt meg a kastélyszálló 21 szobával. A kastély pincéjében található fülkés építészeti megoldás több legenda forrása is lett. A feltevések szerint börtöncella, vagy vadászagarak tartása céljából alakították ki. A legvalószínűbb, hogy gabonatárolásra használták. <a href="http://kastelyok.eu/node/13">Forrás</a>
| |