Látod ebből látszik, hogy teljesen másról beszélsz!
Vegyél a kezedbe pld. egy RP-DDK igazolófüzetet. Abban láthatod, hogy a túramozgalom útvonalán nem csak a pecsételő helyek vannak felsorolva, hanem - nagyon helyesen - minden olyan lehetséges ki és beszállási pont is be van írva ahol a túrázó a saját adottságait figyelembe véve meg tudja szakítani a túrázást.
Azt, hogy az RP-DDK rövidítés mit takar én úgy gondolom mindenki tudja akit érdekel.
Ha egyszer Te szerveznél egy tényleges túrát bárhova , bármelyik túramozgalom teljesítésére akkor rá fogsz jönni, hogy ha kimész Budapestról ( Zsámbékról) akkor nagyon sok olyan hely van Magyarországon ahol pld. a kék sáv jelzés csak magában egyedül megy, más jelzés nem keresztezi, de ott van egy falu, ahol van naponta egy két busz vagy egyre ritkábban de vonat is előfordul.
Az RP-DDK füzet és az OKT-is egyik hiányossága volt, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy a megadott táv és szint adatokat melyik pontig számolták ki.
Amikor valaki magának vagy egy kisebb nagyobb társaságnak szervez túrát akkor pontosan tudnia kell, hogy hol tud becsatlakozni az adott túramozgalom útvonalába, mennyi az a km ami belefér az adott napba, hol tudja befejezni és hazamenni.
A turistautak nyilvántartásának létrehozását az erdőtörvény irja elő a kezelők felé.
Az egyes útszakaszok nyilvántartási számot kapnak/kaptak mely a lehetőségekhez képest utal annak helyére is. A kék kör az kivétel ebben a rendszerben mert mint kiemelt túramozgalom egyedi a nyilvántartása és a terepi szakaszolhatóságot követi.
Az általam megjelölt pontok azt mondják meg a túrázóknak, hgy a teljesítésnél/igazolófüzetnél az ott megadott táv és szint adatok mettől meddig értendők, tekintheted akár egy 'elméleti kilométerkőnek' amit a tereoen egy útkereszteződés de nem biztos, hogy turistautak kereszteződése jelöl.
Az elnevezése azonos az adott turistaút hívatalos katalógusszámánál.
Ilyen túramozgalomhoz kapcsolódó 'csomópontot' olyan helyeken is szükséges létrehozni, ahol fizikailag a terepen nem turistautak keresztezik egymást hanem pld. a falu utcái, vagy akár sima földutak, vagy egyszerűen csak jellegzetes töréspont van az adott jelzésen ami a terepen is azonosítható, vagy akár van mellette egy jellegzetes épitmény.
Az a sok ezer pont amiről Te beszélsz a térképen mást takar, nyilván azok egy részére is szükség lehet hiszen egy adott helyet nevesít névrajz szerűen de nem névrajz típussal.
Hogy a Büdös-kútnál maradjunk, Te is tudod, hogy az a megnevezés konkrétan egy forrást takar.
Ennek a közelében van a Büdös-kúti kulcsosház, és még néhány nevesített hely de talán a forrás és a kulcsosház a legfontosabb. Mindkettő a nevében hordozza a lényeget, tehát a Büdös-kút mint turistaút csomópont megtalálható volt eddig is a térképen.
Én úgy gondolom, hogy ez az a POI kategória amit leginkább azokra érdemes bízni akik rendelkeznek valamilyen helyi ismerettel és ennek birtokában tudják, hogy mit és miért érdemes megjelölni külön NOI-val is hiszen nyilván eleve látszik a térképen, hogy egy K/S+ elágazásnál van az ember ahol a Büdöskúti forrás és Büdöskúti-kulcsosház látótávolságban van.
Jó munkát![ előzmény: (4741) Old Eye, 2012.03.25 23:13:22] |