1)
Örülök :) A „Patched…” szövegek is kiküszöbölhetőek, amennyiben zavarnak, ha a foltozáskor az ennek megfelelő beállítást kiválasztod („Don't change the About page…”).
2)
Igen, pontosan ugyanúgy működik az SD kártyáról is, a 'Garmin/BirdsEye' könyvtárból. Lehet, hogy sokan megmosolyognak miatta, de én mindent az SD kártyára írok (feltöltött térképeket, JNX-térképeket, feltöltött útpontokat, feltöltött nyomvonalakat), mivel az a rögeszmém, hogy nem érdemes tetemes felülírásokkal fokozott ütemben „elhasználni” a kicserélhetetlen belső tárolót. Szerintem a belső tároló is flash memória, véges számú írási lehetőséggel.
3)
Összeakadást eddig még nem tapasztaltam. A JNX térképeket a 'Product ID' száma azonosítja. Ezt a SaS.Planet-ben a JNX 'Additional' tulajdonságainál adod meg.
Tehát ha adott az SD kártyán a 'Garmin/BirdsEye' könyvtárban mondjuk 16 darab JNX fájl, de mindegyiknek azonos a „Product ID” száma, akkor egyetlen termékként kellene kezelje őket a kütyü. Ha a 16 darab JNX fájl egymástól eltérő területeket fed le, akkor a közöttük lévő „üresen maradó” felszíneket az alaptérkép vagy más bekapcsolt térkép fogja kitölteni.
Nyilván értelmetlen lenne, hogy a 16 darab JNX fájl egymást metssze, egymás területeit lefedje, de ilyen esetben a 'Z-order' számértéke fogja eldönteni, hogy melyik látszik, és melyik nem. A SaS.Planet-ben a JNX 'Additional' tulajdonságainál adható meg a 'Z-order' számértéke, amennyiben(!) ugyanott a 4-es verziójú JNX-et választod (JNX version: 4). Tehát a 'Z-order' egyféle rajzolási sorrend, amely meghatározza, hogy mi kerül a másik alá/fölé.
Ha a 16 darab JNX fájlnak más-más a 'Product ID' száma, akkor külön termékekként kezeli őket a kütyü, tehát ilyen esetben külön lehet őket be- és kikapcsolni, és semmilyen jelentősége nincs az esetleges átfedéseknek.
Itt beékelnék egy megjegyzést: a JNX ugye 5 darab nagyítási szintet képes tárolni. Mi ennek az előnye? Tulajdonképpen kettős előnye van:
a) Ugyanazt a képanyagot különféle méretben „szedi elő” a JNX-ből a kütyü, vagyis nem a kütyü kell a processzorával küszködjön a képek nagyításával és kicsinyítésével, mivel azokat a grafikai műveleteket már eleve elvégezte a számítógéped a JNX legyártásakor. A kütyü csak „előveszi” a legközelebbi képméretet.
b) Raszteres (pixelekből álló) térképek esetén a szövegek, a címkék és a vonalak a felszín elemeivel együtt növekednek és csökkennek, amikor „zoomolsz”. Vagyis bizonyos nagyítási szinteken vagy túl kicsi, vagy túl nagy a szöveg mérete. Ez az egyik hátránya sok más mellett a raszteres térképnek a vektoroshoz képest. Ilyen esetben eltérő léptékű/terepfelbontású raszteres térképeket lehet ugyanabba a JNX-be helyezni más-más nagyítási szinteken, azért hogy az átfogó és ráközelített látvány is élvezhető, hasznos legyen. Ha a szóban forgó raszteres térképek (és légi felvételek) ugyanazt a terepfelbontást nyújtják, akkor felesleges egyetlen JNX különböző nagyítási szintjeibe kutyulni őket. Olyankor érdemesebb más-más 'Product ID'-jű JNX-eket készíteni belőlük.
4)
A raszteres térképállomány nem tartalmaz(hat) útvonaltervezői információt. Egyszerűen nincs rá lehetőség. Útvonaltervezéshez megfelelő tudású vektoros térkép szükségeltetik. Maximum az lehetséges, hogy egyszerre legyen bekapcsolva egy raszteres JNX térkép és egy útvonaltervezésre képes vektoros IMG térkép, mégpedig úgy, hogy a raszteres a vektoros alatt rajzolódjon ('Z-order'), tehát egyszerre lásd a kettőt a kütyün, és a vektoros tervezze az útvonalat. Láttam már ilyet: egyszerre látszott a kütyü kijelzőjén a Google műholdas légi felvétele (JNX), valamint arra rárajzolva a Garmin City Navigator úthálózata (IMG), és az utóbbival útvonalat is lehetett tervezni.
Megemlíteném itt továbbá egy másik szokásomat. Van olyan, hogy nincs normális térkép egy adott helyről, de elég jól láthatók vagy legalábbis gyaníthatók a Google Earth-ben az adott hely ösvényei, csapásai, támpontjai (főleg ha nem erdőben, a fák koronái alatt vezetnek, hanem alpesi helyen), illetve jól láthatók 3D-s nézetben (tehát nem felülről, hanem oldalról nézve) a követhető gerincvonalak (és a völgyvonalak). Ilyenkor a Google Earth-ben nyomvonalakat (track-eket) saccolok és rajzolok az „Add Path” eszközzel, és természetesen útpontokat is bejelölük az „Add Placemark” eszközzel. Ezeket lementem KMZ formátumba; a KMZ-t a BaseCamp-ben GPX formátumba alakítom; a GPX nyomvonal pedig már útvonaltervezésre alkalmas. Többet ér, mint semmi; sőt, néha kritikus segítség volt.
Természetesen létezik igényesebb, de időigényesebb megoldás is. Például a SaS.Planet-ben ECW formátumban mented a kívánt felszínt (Stitch -> ECW). Az ECW fájlt beolvasod a Geopainting GPSMapEdit nevezetű programmal, és a beolvasott felszín látható támpontjai alapján te magad rajzolsz (mintegy rárajzolva) egy igazi, valódi vektoros térképet (pontokkal, vonalakkal, felszínekkel, útvonaltervezői adatokkal) stb…
5)
Végül javasolok egy jó kis programot már meglévő JNX-ek megváltoztatására, csiszolására:
JNX Customizer - http://www.iogrea.com/Descargas/JNXCustomizer1024.rar
Beolvasod vele a meglévő JNX fájlt, majd megváltoztathatod a 'Product ID'-jét, a nevét, a nagyítási szinteknek megfelelő nagyítási mértékeket (mert ezek nem mindig a legjobbak), a 'Z-order' értéket (rajzolási sorrend, 'Draw order'), kiszedhetsz nagyítási szinteket ('Split'), sőt, Batch módozatban eltérő JNX fájlokban meglévő nagyítási szinteket egyesíthetsz.[ előzmény: (69102) -Atys-, 2013.08.27 09:08:50] |